Kéktúrázva szeretett bele az országba a japán lány
Budapesten élő japánként járta körbe az Országos Kékkör útvonalát Yuka, akit teljesen lenyűgözött hazánk szépsége. Arról beszélgettünk vele, hogy milyen nehézségekkel találkozott, melyek voltak a kedvenc helyei, élményei, és persze azt is elárulta, miért vágott bele ebbe a kalandba.
Yamada Yuka – vagyis már Tóth Yuka - Budapesten él, tavaly házasodott össze magyar férjével. Három év alatt járta végig az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, végül az Alföldi Kéktúra összesen több mint 2500 km-ét, teljesen egyedül. Először akkor találkoztunk, amikor a Magyar Természetjáró Szövetség irodájában átvette a jól megérdemelt elismeréseit, ekkor megbeszéltük, hogy miután visszatér Japánból, leülünk beszélgetni az élményeiről.
Yamada Yuka a Magyar Természetjáró Szövetség irodájában vette át az okleveleket és a jelvényeket
Kéktúra.hu: Hogy kerültél Magyarországra?
Yamada Yuka: 2020-ban, még a COVID előtt jöttem Magyarországra, az akkori barátommal, aki szintén magyar volt. Előtte Angliában éltünk, de nagyon nem tetszett az ottani időjárás, kicsit depressziós is lettem. Ekkor költöztünk ide. Miután szakítottunk,
én már beleszerettem Magyarországba, és ez főleg a KÉKTÚRÁNAK köszönhető.
Imádom az itteni természetet, úgyhogy nem volt okom rá, hogy ne maradjak itt.
Kéktúra.hu: Itt is dolgozol?
Yamada Yuka: Egy japán informatikai cégnek dolgozok távmunkában, szerencsére ez eddig jól működik. Általában reggel 6-7-kor kezdek és délután 1-2-ig dolgozok. Utána szabad az egész délutánom, akár még egy rövidebb túrára is el tudok indulni.
Yamada Yuka a Magyar Természetjáró Szövetség irodájában mesél a kéktúrás kalandjairól
Kéktúra.hu: Korábban is túráztál, mielőtt Magyarországra költöztél?
Yamada Yuka: Soha. Ez volt a legelső alkalom, hogy egyáltalán kirándultam egy erdőben, nem hogy ilyen hosszú túrára induljak. A COVID idején, amikor sehova sem lehetett menni, kezdtem el a közeli erdőbe ki-kijárogatni, részben azért is, hogy ne kelljen a maszkot hordani. Ekkor figyeltem fel arra, hogy sokan szoktak bélyegezni egy füzetbe, és kíváncsi lettem, mi ez. Rákerestem, és már mentem is Kéktúra-igazolófüzetet venni.
Kéktúra.hu: Mikor volt ez?
Yamada Yuka: 2022 júliusában kezdtem az Országos Kéktúrát. Akkoriban Szentendrén éltem, így a közeli Pilisszentlászlót már ismertem. Ott, ahol az erdő kezdődik, van egy „Országos Kéktúra” felirat, mintha egy kapu lenne – azt találtam ki, hogy nekem ott kell elkezdeni a KÉKTÚRÁT. Így is tettem.
„Itt kezdődött minden"
Kéktúra.hu: Amikor elkezdted az Országos Kéktúrát, már akkor eldöntötted, hogy a teljes kört megcsinálod vagy közben jött az ötlet?
Yamada Yuka: Először az Országos Kéktúrát akartam csak teljesíteni, de
ahogy elkezdtem kéktúrázni, nem tudtam abbahagyni, és hamarosan minden hétvégén kéktúráztam…
Kéktúra.hu: Egyedül?
Yamada Yuka: Igen, egyedül mentem végig. Ezért nagyon hamar megtanultam, hogyan lehet eljutni az országban bárhova busszal és vonattal. Voltak nehézségek persze, mint pl. amikor nem találtam, hol kell jelezni a buszon, ha le akarok szállni, ezért a sofőrnek szóltam valahogy, hogy álljon meg. Ez az elején volt, és nem is nagyon tudtam még magyarul.
Yamada Yuka a Magyar Természetjáró Szövetség irodájában mesél a kéktúrás kalandjairól
Sajnos egyik itteni barátom vagy ismerősöm sem túrázik, ezért megyek mindig egyedül. De nem bánom, mert így hallom az erdő hangjait, és nagyobb az esélye annak is, hogy meglátom az egyébként rejtőzködő állatokat. Mindig meglep, hogy milyen sok magyar ember nem ismeri azt a sok szépséget, amit én megtapasztaltam a KÉKTÚRA mentén az országban.
Legszívesebben minden magyar embernek elmondanám, mennyire szép az országotok!
Kéktúra.hu: Mi volt a tapasztalatod a szállásfoglalásokkor, hogyan érttetted meg magad?
Yamada Yuka: Nekem az volt a tapasztalatom, hogy a vidéki emberek nagyon kedvesek. Persze néha nehéz volt kommunikálni, de használtuk a netes fordítóprogramokat és a szándék mindenhol megvolt arra, hogy megértsenek. Tudom, hogy maguk a magyarok is sokszor mondják, hogy a magyarok nem szeretik a külföldieket és hogy nem annyira kedvesek, de ez szerintem nem így van.
Velem tényleg nagyon kedves volt mindenki, nem tudok elég hálás lenni ezért.
Részben ez is motivált, hogy elkezdjek magyarul tanulni... bár most újra kell kezdjem, mert sokat felejtettem, de az idén érkező baba miatt is jó lenne megtanulni magyarul.
Yamada Yuka a Magyar Természetjáró Szövetség irodájában mesél a kéktúrás kalandjairól
Kéktúra.hu: Mi volt a legszembetűnőbb különbség Japán és Magyarország között, amit a túrázáskor tapasztaltál?
Yamada Yuka: Én úgy látom, hogy Európában és Magyarországon is sokkal többen szeretnek a természetben lenni, mint Japánban, ahol az emberek sokkal inkább a városban maradnak a szabadidejükben. Egyébként a legfőbb oka, hogy Japánban nem túráztam, még azután sem, hogy itt már elkezdtem a Kéktúrát, az a medve- és a vaddisznó-veszély. Egyszer mondjuk a Kéktúrán is belefutottam vaddisznókba, de nem lett belőle gond.
Kéktúra.hu: Volt valami, amitől tartottál, féltél egyedül túrázva egy idegen országban?
Yamada Yuka: Nem igazán. Talán a szél, mivel egyszer éppen mellettem esett le egy nagyobb faág. Azóta mindig nézem az időjárás-előrejelzést túra előtt.
Kéktúra.hu: Használtál valamilyen segédeszközt vagy csak a jelzések alapján tájékozódtál a terepen?
Yamada Yuka: Használtam, mégpedig a Természetjáró appot - az a legjobb!
„A Kékestető volt az egyik bakancslistás helyem"
Kéktúra.hu: Fizikailag mennyire volt megerőltető ennyit túrázni, hiszen azt mondtad, előtte egyáltalán nem túráztál?
Yamada Yuka: Igen, de sokat gyalogoltam, mert sosem voltam az az egyhelyben ülős fajta. Nem volt különösebben nehéz a kéktúra, de emlékszem, eleinte csak 15 km-eket mentem egy nap. Nem volt tapasztalatom, hogy mit vigyek magammal, mit és mennyi ételt csomagoljak, és nem ismertem senkit, aki szokott túrázni szóval tanácsot sem tudtam kérni. Aztán olvasgattam az interneten és saját tapasztalatot is szereztem, így egyre többet és többet tudtam megtenni egy nap.
Az Országos Kéktúrán végül 27-28 km volt a legtöbb, amit gyalogoltam egy nap, de az Alföldi Kéktúrán már akár 40 km-t is tudtam menni.
Persze ott nem voltak hegyek! A kör vége felé megint csak rövidebbeket mentem, mivel terhes lettem, így már nem lett volna jó ennyit gyalogolni. Az orvos azt mondta, hogy nyugodtan mehetek, de azért rövidebb távokat tegyek meg, mint eddig.
Kéktúra.hu: A három Kéktúra-útvonal közül melyik tetszett a legjobban?
Yamada Yuka: Az Országos Kéktúra. Mind a hármat szerettem, de ezen az útvonalon volt a legtöbb erdő és hegy, lehetett felfelé és lefelé is menni, és itt volt a legtöbb szép kilátás is a hegycsúcsokról.
Kéktúra.hu: Volt kedvenc részed?
Yamada Yuka: Nagy kedvencem volt a Zemplén, a Boldogkőváralja és Regéc közötti szakasz különösen kalandos volt. De nagyon sok kedvencem lett, most néztem meg a telefonomon, hogy csak az Országos Kéktúra bejárásakor 7000 képet készítettem!
„A kedvenc helyszínem"
De az egyik legnagyobb élmény nekem, mint japánnak, az volt, amikor száraz lábbal átléptem egy másik országba.
Japánban nem tudsz csak úgy átsétálni egy határon, itt pedig több helyen is megtehetjük.
Mindegyiket meg is örökítettem, annyira élveztem!
„A határátlépés öröme - ezt nem tehetem meg Japánban"
Kéktúra.hu: Egész évben túráztál?
Yamada Yuka: Igen, minden évszakban. Sőt, a végére a téli túrázást szerettem a legjobban. A legtöbben nem szeretik, mert sötét van és nem süt a nap, de szerintem nagyon szép tud lenni. Nagyon élveztem a havas hegyek látványát, havon gyalogolni is jó élmény volt, és a kilátást sem takarták el a lombok. De bármilyen időben szeretek túrázni.
Kéktúra.hu: Most, hogy befejezted a Kékkört, tervezel más túrautakat is felfedezni?
Yamada Yuka: Igen, ami azt illeti, éppen befejeztem a Pest megyei Pirosat, és most csinálom a Dél-dunántúli Pirosat. Tudom, hogy csak most fejeztem be a KÉKTÚRÁT, de igazából már most újrakezdeném. Persze terhesen ezt most nehéz lenne, de nagyon remélem, hogy szülés után a babával is fogok tudni kéktúrázni. Nem szeretném abbahagyni!
