RPDDK-08

Kaposmérő - Abaliget vá.
táv
67,9 km
szint + / -
1535 m / 1495 m
menetidő
19 óra 40 perc
bélyegzőhelyek
7
Túraleírás
Teljes leírás

A Dunántúl kevésbé ismert kistáját, a Belső-Somogy és a Mecsek, illetve a Kapos és a Dráva folyók között elterülő löszös-homokos dombságot, a Zselicet fedezzük fel ezen a közel 70 km-en.

A Dél-dunántúli Kéktúra 8. szakasza a Mecsek előterében húzódó, erdőkkel borított dombvidéket, a Zselicet szeli át. Ez az alacsony átlagmagasságú, mégis markánsan kiemelkedő dombvidék kialakulását és helyzetét tekintve is szorosan kapcsolódik a Mecsekhez, nem véletlen, hogy egészen a 19. századig a hegységhez is sorolták.

Zselic, a barátságos dombság

Nagyjából 5 millió évvel ezelőtt a Pannon-tó vízfelülete – amely a mai Zselic területén is hullámzott - fokozatosan feltöltődött; az ekkor lerakódott agyag, márga és homok alkotják a dombság magját. Ezek a rétegek ma Kaposvár környékén, azaz a Zselic északnyugati szélén a legvastagabbak, néhol az 1000 métert is elérik. Ezt követően a jégkorszakokban képződött laza üledék, a lösz borította be a fokozatosan kiemelkedő, szárazulattá váló területet. A felszín ma is látható felszabdaltságát a lassan bevágódó vízfolyások és a különböző szerkezeti mozgások alakították ki.

Összességében széles, lapos dombhátak, erdős völgyek jellemzik ezt a nyugodt, szélsőségektől mentes vidéket, bár az átlagosan 200-250 méter magas dombokra néha meglepően meredek utak vezetnek. A térség peremén vegyesen váltakoznak a nyílt, mezőgazdasági területek és az erdőfoltok, de ahogy közelítünk a Zselic szívéhez, úgy járunk egyre gyakrabban kiterjedt erdőkben. Túránk során közeli ismeretségbe kerülünk a löszmélyutakkal, hiszen a Zselic vastag lösztakarójába vájódott (és a mindennapi használat által is mélyített), meredek falú, jellegzetes utak végigkísérnek a Kéktúra e szakaszán.  

A térség települései a folyóvölgyekben épültek ki, lakosaik főként méhészettel és sertések legeltetésével (makkoltatással) foglalkoztak. A török uralom alatt a dombság teljesen elnéptelenedett, csak a 17. század végén kezdett ismét benépesülni. Ekkoriban még összefüggő rengeteg borította a Zselicet, majd a 18. század elejétől behívott német telepesek szénégetői és a patakokra épített fűrészmalmok az erdők addig nem látott mértékű irtását eredményezték.

Környezetétől kissé eltérő éghajlatának is köszönhető - enyhe, szubmediterrán tél és hűvösebb, csapadékosabb nyár – a Zselic jellegzetes, ugyanakkor egyedülálló ezüsthársas bükkös erdőtársulása. Különlegessége, hogy a hűvösebb klímát és hegyvidéket kedvelő bükk és a melegebb vidékeken élő ezüsthárs egyszerre jelenik meg.

A 21. századra nem csak az erdők területe csökkent tovább, de összetételük is megváltozott az intenzív erdőgazdálkodás következtében, így utunkon változatos erdőket, tölgyeseket, akácosokat és fenyveseket is láthatunk.

A Dél-dunántúli Kéken a Zselicben

Kaposmérőtől Abaliget vasútállomásig tartó szakaszunkon északnyugat-délkeleti irányban szeljük át a Zselicet, érintve a központi, Zselici Tájvédelmi Körzet által lefedett területét is. Szennán megismerhetjük a térség népi építészetét a templom köré épült skanzenben, míg Somogy megye legkisebb települése, Patca mellett igazi gyerekparadicsomot, a hatalmas élményközponttá nőtt Katica tanyát is érintjük. A tájvédelmi körzet határát elérve rövidke kitérővel felkereshetjük hazánk első csillagoségbolt-parkját, a Zselici Csillagparkot. A fényszennyezés hiánya a településhálózat ritkaságából adódik, és ennek köszönhetően a csillagos égbolt olyan részleteit is láthatjuk szabad szemmel, amelyeket máshonnan lehetetlen megfigyelni. Egykori majorokat, apró településeket, erdőket, mezőket elhagyva érjük el a Zselic legmagasabb dombját, a 358 m magas Hollófészket. Innen Abaliget felé ereszkedve kinyílik a táj, és a távolban már feltűnnek a Mecsek barátságos hegyei – a Kéktúra következő szakaszának célpontjai. 

Tippek

  • Bár területéhez képest sok forrás és kisebb vízfolyás hálózza be a térséget, a vízfakadások kis hozamúak és bizonytalan működésűek, ezért túrázáshoz érdemes sok vízzel készülnünk.
  • Kisebb településeket érintünk, ahol a boltok nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni.
  • Mivel többnapos túráról van szó, szállást is előre tervezzünk. Megfizethető és színvonalas szállásokat találunk Szennán, Patzán, Zselickisfaludban, Simonfán, Gálosfán, Alsókövesden és Nagymátén is. 

Az útvonal főbb látnivalói

  • Ne hagyjuk ki Szennán a skanzent!
  • Patzán a Katica tanyán szállást és kalandparkot is találunk.
  • Érdemes rövid kitérőt tenni Kardosfapuszta után a Zselici Csillagparkba.
  • Pihenőhelynek tökéletes helyszín a Ropolyi-tó.
  • A Hollófészek oldalában rövid sétával felfedezhetjük a Nagymáté vadászház melletti arborétumot.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Kaposmérő  8,2  Szenna  7,9  Zselickisfalud  17,5  Simonfa  6,8  Gálosfa  11,6  Felsőkövesd  15,9  Abaliget vá.

Köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Szenna (DDKPH_32): Szenna, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Zselickisfalud (DDKPH_33_1, DDKPH_33_2): Zselickisfalud, autóbusz-váróterem buszmegálló
  • Simonfa (DDKPH_34): Simonfa, Dózsa György utca vagy Simonfa, 67. sz. út buszmegállók
  • Gálosfa (DDKPH_35): Gálosfa, felső vagy Gálosfa, alsó buszmegállók
  • Felsőkövesd (DDKPH_36): Tormás (Felsőkövesd), forduló buszmegálló
Bélyegzőhelyszakaszok
táv (km)
8,2
menetidő
2:20
szint + / - (m)
130 / 110
táv (km)
7,9
menetidő
2:20
szint + / - (m)
175 / 175
táv (km)
17,5
menetidő
5:00
szint + / - (m)
415 / 380
táv (km)
6,8
menetidő
2:00
szint + / - (m)
145 / 180
táv (km)
11,6
menetidő
3:30
szint + / - (m)
325 / 220
táv (km)
15,9
menetidő
4:30
szint + / - (m)
345 / 430
Figyelmeztetések
Bélyegzőhelyek
Szállások
Látnivalók
Hasznos infók

Tömegközlekedés

Kaposmérő megközelítése:

  • Vasúttal a Dombóvár és Gyékényes közötti 41-es számú vasúti fővonalon Kaposmérő vasútállomásig.
  • Helyközi busszal Kaposmérő, temető megállóig.

Abaliget vasútállomás megközelítése:

  • Vasúttal a Pusztaszabolcs és Pécs közötti 40-es számú vasúti fővonalon Abaliget vasútállomásig.
  • Helyközi busszal Abaliget, vasútállomás bejárati út megállóig.

Megközelítés

Kaposmérő

  • A vasútállomást elhagyva jobbra a Berzsenyi utcába kanyarodunk, majd az utca végén jobbra fordulunk a Dózsa György utcán. Balra az első keresztutcán, ami egy zsákutca, balra fordulunk, ez kivisz minket a főútra. Jobbra fordulunk, és mitegy egy km múlva érkezünk meg a szakasz indulópontjához (összesen kb. 1,5 km).
  • A buszmegállótól a temető bejárata felé indulunk a főúton, háromszáz méter múlva találkozunk a K jelzéssel, innen indul a DDK-szakasz.

Abaliget 

  • Mind a vasútállomás, mind a buszmegálló a K jelzés mentén található, a szakasz kezdőpontján.

Parkolás

  • Kaposmérőn a temető melletti út szélén tudjuk letenni az autót.
  • Abaligeten a vasútállomás mellett találunk parklót.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Biztonsági előírások

Mivel sokszor több órát gyalogolunk két település között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt. 

Kiadványok

Térképek

  • Kéktúra III. turistakalauz
  • Zselic turistatérkép