Thuróczy Lajos nevére keresztelték át a galyatetői kilátót

A mátrai Péter hegyesén álló tornyot, amelynek teraszáról az ország egyik legszebb panorámája nyílik, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnökének, az Országos Kéktúra egyik alapítójának emlékére, születésének 100. évfordulóján ünnepélyes keretek között nevezték át.
Thuróczy Lajos születésének 100. évfordulóján, augusztus 28-án egykori turistatársai, családtagjai és az MTSZ képviselőinek jelenlétében megemlékezést tartottak a rákospalotai köztemetőben lévő sírjánál, majd a Lokálpatrióták a XV. kerületét Egyesület kezdeményezésére felavatták az emléktábláját a Magyarok Nagyasszonya templomnál. Augusztus 30-án Galyatetőn folytatódott a centenáriumi ünnepség-sorozat: egy rövid közös túra után került sor a turistatérképeken eddig Galya-kilátó néven szereplő torony átkeresztelésére.
Ennek alkalmából az MTSZ részéről az elnökség egyik tagja, Tömördy Szabolcs, a tulajdonos Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Dobre-Kecsmár Csaba, a család képviseletében pedig Wolf Richárd idézte fel Thuróczy Lajos tevékenységét és emlékezetét, majd Dobák Gábor plébániai kormányzó megáldotta a kilátót.

Az épület lábánál az MTSZ elhelyezett egy tájékoztató táblát is, amely röviden ismerteti Thuróczy Lajos munkásságát és a kilátó történetét, illetve az Országos Kéktúra közeli irányító tábláin is kicserélték a torony nevét Thuróczy Lajos-kilátóra.

Dobák Gábor plébániai kormányzó, Dobre-Kecsmár Csaba az Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Tassy Márk az MTSZ igazgatója, Tömördy Szabolcs az MTSZ elnökségének egyik tagja és a család képviseletében pedig Wolf Richárd az új táblával
A Galya-tető tömbjének legmagasabb pontján még 1934-ben, egy korábbi fatorony helyére épült meg az a 17 méteres kilátó, amit 2015-re, a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumvezetésével, az Egererdő Zrt. beruházásában felújítottak, és 13 méterrel megmagasítottak.
A rangos építészeti díjakkal jutalmazott modernizáció keretében a torony külsejére egy fel- és egy levezető acéllépcső épült, a belsejében pedig három, éjszakázásra alkalmas, minimalista „bivakszobát” alakítottak ki.
Csaknem 1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő teraszáról az ország egyik legszebb kilátása nyílik: a Mátra mellettünk hullámzó hegyein, a szemközt magasodó Kékesen túl a Karancstól a Bükk-fennsíkig pásztázhatjuk végig a horizontot, és feltűnnek a Felvidék hegységei, köztük tiszta időben még a Magas-Tátra is.
A kilátó egyben annak az Országos Kéktúrának az egyik leglátványosabb pontja, amelynek a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztályának tagjaként az 1950-es évek elején alapítói közé tartozott Thuróczy Lajos is.
Az 1925. augusztus 28-án született, és 2021-ben 96 évesen elhunyt „Lajos bácsi” a hazai turistaélet meghatározó alakja volt.
Bár 1952-ben ő nyerte meg a magyar tájékozódási versenyzés történetének első egyéni bajnokságát, és eleinte a „Lokó” összes tevékenységében részt vett, 1958-ban ő lett az ország első „hivatásos turistája”, amikor elfogadta az akkoriban a sporthivatalhoz tartozó Magyar Természetbarát Szövetség irodavezetői, titkári posztját.
Innentől egész életében a túrázók közösségét szolgálta, és nem sokat törődött a saját teljesítéseivel, minősítéseivel. 2011-ben megjelent életrajzi könyvében így írt erről: „Részemre is megszűnt a rendszeres túrázás. Bár állandóan jöttem-mentem, alig voltam otthon a hétvégeken, de általában nem oda mentem, ahová én akartam, hanem ahova az ügy érdekében menni kellett. Viszont kevés embernek adatik meg, hogy az legyen a foglalkozása, ami a szenvedélye.”

Lokósok az ötvenes években: dr. Vízkelety László, Thuróczy Lajos és Harkányi Lajos
Turista találkozókat, konferenciákat, sátortáborozásokat, gyerektáborokat, szemináriumokat szervezett. Részt vett a nemzetközi természetbarát szövetség kongresszusain, az enyhülő szocializmus éveiben segített újra bekapcsolni a hazai turistaéletet a nemzetközi vérkeringésbe.
Megalapította az Aranyjelvényes Túravezetők Klubját, 12 évig elnökségi tagja volt az Európai Gyalogos Turista Szövetségnek.
A többször újjáalakuló MTSZ-nek is elnökségi tagja, elnökhelyettese, rövid ideig elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett. Eközben számtalan bizottság munkáját segítette. Az összes szakágban aktív volt: nemcsak a gyalogtúrázásban és a tájfutásban, hanem vízen, két keréken, sílécen, barlangban, sziklán. Sőt még a motoros túrázás is szívügye volt, és a magyar kempingklubnak szintén elnökségi tagja, majd alelnöke lett. A munkásságáért 2009-ben méltán kapta meg a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.
Thuróczy Lajos szerkesztette az Országos Kéktúra első, 1964-ben megjelent útikalauzát, de még a 2010-es évek közepén, az Országos Kékkör átfogó felújítása során is értékes szakmai tanácsokkal segítette a Magyar Természetjáró Szövetséget. Ennek a projektnek lett az egyik koronaékszere a Galya-kilátó, amelynek az átépítése utáni avatásán, 90 évesen személyesen is részt vett. A hazai természetjárás szervezésének megkerülhetetlen alakja 2021-ben, 96 évesen hunyt el.