Futó ismeretség: januártól vetíti a tévé az új Kéktúra-sorozatot
Még 2023 nyarán futotta végig az Országos Kéktúrát Simonyi Balázs; az erről készült, tízrészes sorozatot januárban láthatjuk először a televízióban. Az alkotás azonban jóval többről szól a futásnál: a KÉKTÚRA keretét használja arra, hogy végigvezessen hazánk értékein. Tájakat, embereket és kalandokat mutat be, sok humorral, gyönyörű képekkel, remek zenékkel és egy nagy adag könnyedséggel.
Különleges élményben volt részünk, amikor egy zártkörű vetítésen egymás után láthattuk a Kékkör mind a tíz epizódját. Nem könnyű azok dolga, akik az Országos Kéktúráról készítenek filmsorozatot: a legtöbben óhatatlanul összevetik majd a nagy klasszikussal, a Rockenbauer Pál-féle Másfél millió lépés Magyarországon című alkotással (erre rájátszik a retró hangulatot idéző intró is). De talán nem árulok el nagy titkot: nem érdemes összehasonlítgatni a kettőt. Egyrészt ma már egészen másképp készítünk és nézünk filmeket, mint az 1970-es, ’80-as években; másrészt ez a sorozat önmagában is megáll a lábán – és nagyon is mai mű.
A futás közbeni forgatásban már nagy tapasztalata van Simonyi Balázs stábjának
Futó ismeretség a magyar tájjal
Simonyi Balázs – aki a sorozat írója, rendezője és házigazdája is – 15 nap 6 óra 50 perc alatt futotta végig az Országos Kéktúra 1172 kilométerét. Ez adja a sorozat keretét és mozgatórugóját. Régóta dédelgetett álma volt, hogy teljesítse a KÉKTÚRÁT; ehhez naponta 75–80, olykor akár 100 kilométert tett meg, miközben a stáb egy része kerékpárral, gyalog vagy onewheellel kísérte.
A forgatás kezdetén az Írott-kői kilátónál
A „futó ismeretség” szerencsére csak a mozgás formájára utal – a film ismeretsége semmiképp sem felszínes. Természetesen nincs az a sorozat, amelybe beleférne a több mint ezer kilométer minden érdekessége és látnivalója,
így különösen kíváncsian vártuk, mit emel majd ki a stáb, mit tart fontosnak, különlegesnek, megmutatásra érdemesnek az Országos Kéktúrából.
A széria tíz, nagyjából harmincperces részből áll, epizódonként átlagosan két tájegységgel. Nem klasszikus ismeretterjesztő film – ne is várjunk száraz geológiai vagy néprajzi leírásokat. Mégis, a részek végére úgy érezzük, közelebb kerültünk az ott élőkhöz, mintha a mindennapjaikba kaptunk volna rövid, intim bepillantást. Ezt a sorozat azzal éri el, hogy fantasztikus szereplőket, „jó arcokat” talált: izgalmas foglalkozásokat, eltűnőfélben lévő életformákat és hiteles történeteket.
Arcok a KÉKTÚRA mentén: Nagy Béla egykori olimpikon birkózó
Megtudjuk például, hogyan rajzolják 1740 óta a kőszegi „Szőlő jövésnek könyvét”, bepillantunk a lassan negyven éve a Balaton-felvidéken élő brit tudósító mindennapjaiba, megismerjük a nógrádi nénit, aki még kézzel húzza a harangot; találkozunk vidékre költözött polgármester–rackajuh-tenyésztővel, jásdi bodzaszedőkkel, hucullovakat patkoló kovácsokkal, és azt is végignézzük, hogyan cserélnek ki egy kék közkutat.
Arcok, történetek a kéken
A sorozat egyik fő erénye, hogy nem a közhelyekre épít. Nem feltétlenül a legismertebb látnivalóknál időzik, inkább régi temetőkben, elnéptelenedett falvakban, falusi kocsmákban áll meg – olyan helyeken, amelyeket talán csak kéktúrázva fedezhetünk fel. A film tele van apró, elkapott pillanatokkal: régi táblák, karakteres arcok, spontán beszólások, helyiekkel folytatott rögtönzött (vagy annak tűnő) beszélgetések teszik élővé és szerethetővé ezt az utazást.
Arcok a KÉKTÚRA mentén
Sok-sok különböző ember kéktúrázik – hogy rögtön egy közhellyel folytassam -, de a tíz rész alatt olyan történetek is kibontakoznak, amelyek mellett talán elsétálnánk, ha nem szólítanánk meg egymást.
Pedig milyen érdekes motivációk, élettörténetek állnak egy-egy túrázó mögött!
Megismerjük az elmélyülést kereső kispapot, a kőhányási remetét, a kisbabájukat hordozóban cipelő anyukákat, a volt drogos misszionáriust, a tizennegyedik teljesítésére készülő kéktúra-ellenőrt vagy azt a tájfutót, aki fél évszázada kezdte az Országos Kéktúrát – és a kamerák előtt fejezte be.
- 2026. január 11-én indul a sorozat az M5 csatornán 15 órakor dupla résszel, majd vasárnaponként szintén dupla részekkel folytatódik 5 héten keresztül.
- Itt lehet követni a Kékkör FB-oldalát, a Kékkör Youtube-csatornáján pedig egy 6 részes így készült-sorozat is megnézhető.
Simonyi Balázs rackajuhokat terel
Futásra komponálva
Simonyi futása állandó eleme az epizódoknak, de nem tolakodó: úgy van jelen, ahogy a napok természetes velejárója. A meleg, a sár, az eső, a meredek emelkedők vagy a rácsodálkozás a tájra mindannyiunknak ismerős lehet – csak épp nem napi 75–100 kilométerrel a lábunkban.
A filmek ritmusa is követi a futás dinamikáját: hol felgyorsul, hol lelassul, amikor szükséges, egy szereplő történetére fókuszál, máskor pedig gyors vágásokkal halad tovább a kéktúra útvonalán. Jó érzés elidőzni a tájon, akár vadvirágos mezőt, akár pazar drónfelvételeket látunk, nem lehet panaszunk,
lenyűgöző a sorozat képi világa.
Éppen ezért talán ez az a pont, ahol egy kis hiányérzetem maradt: szívesen elnéztem volna még több tájképet.
A futás közbeni forgatás, az állandó úton levés, a stáb mindennapi küzdelmei is fontos részei a sorozatnak. Sokszor a legviccesebb jelenetek fűződnek ezekhez a részekhez, miközben a forgatás logisztikájába éppúgy bepillantást engednek, mint abba, hogyan lehet futás közben filmet készíteni. Elsőre talán sokan szentségtörésnek fogják tartani, hogy valaki "végigrohan" a kéken, ez a koncepció azonban az ügyes szerkesztésnek köszönhetően szerencsére nem megy az útvonal által nyújtott élmények rovására. A zene is együtt él a tartalommal, aláfesti a tájképet, ha kell, tükrözi a hangulatot, ad egy ritmust, vagy kiszolgálja a poénokat; és a végefőcím Hiperkarma-feldolgozása is jól passzol a sorozathoz.
Nem volt könnyű dolga a Simonyi Balázst kísérő stábnak sem
Első évad?
Nem tagadom: számomra hatalmas pluszt jelent, ha egy filmnek van humora. A nem ehhez szokott közönségnek elsőre talán meghökkentő lehet a folyamatos kikacsintás, néha öncélú vicceskedés, de én többször is hangosan felnevettem a képi, zenei és szóbeli poénokon, pedig nem szokásom. Sokszor a helyzetkomikum is remekül jön ki, és a sorozat külön erénye, hogy ezek mind spontánnak hatnak, soha nem erőltetettek.
A forgatás 2023-ban zajlott, így néhány részlet mára változhatott – például több hegycsúcson van már bélyegzőpont –, ám ezt a készítők ügyesen be is építették az egyik epizódba. A lényeg azonban nem változik: a táj, az élmények és az emberekkel való találkozások örök érvényűek (nem úgy a lángos ára…).
A lángos ára rosszul öregedett
Bízom benne, hogy az alkotók nem véletlenül hivatkoznak erre első évadként. Reméljük, ha minden jól megy (fut), hamarosan viszontláthatjuk a stábot a Dél-Dunántúlon és az Alföldön is.
- Író, rendező, host: Simonyi Balázs. Sok egyéb dokumentumfilm mellett Simonyi Balázs nevéhez fűződik az egyik nagy, nemzetközi streaming platformon is bemutatott ULTRA című dokumentumfilm is, amelyen keresztül a világ egyik legnehezebb ultrafutóversenyét, a Spartathlont mutatja be testközelből.
- Gyártó: Speak Easy Project. Magyar Filmdíj, Európai Filmdíj-jelölés – az HBO-val közösen készített ULTRA világszerte díjazott és kiemelkedő nézettségű gyártója
- Együttműködő partnerek: Magyar Természetjáró Szövetség, Nemzeti Filmintézet
