Ellenőri tapasztalatok 66. rész

Megkezdődött az ősz, sokak kedvenc túraévszaka, ezért hamarosan felpörögnek a bírálatok is, mert egyre több füzet fog ránk várni hétről hétre. Sőt, hamarosan itt az immár 6. Kéktúrázás Napja, amikorra nem kevesen szokták valamelyik KÉKTÚRA befejezését időzíteni vagy épp a kört bezárni. Válasszatok egy kedvenc szakaszt, és gyertek akár velünk, a Kéktúra bizottság tagjaival kékezni októberben, mert négy szakaszon velünk is találkozhattok.
Nagy bánatomra (ja, nem) még mindig kevés problémás füzetet tudtam hozni, ezért ma is a jó példák dominálnak. Jó lenne, ha ez így is maradna ősszel.

Jó példa 1: Nem tilos, de nem szerencsés nem bélyegzőhelynél megszakítani a túrát, mert ilyen bonyolult módon kell a dátumokat kimagyarázni. Ezért mindenképp azt javasoljuk, hogy csak kivételes esetben tegyétek. Ha mégis úgy esik, akkor az lenne a szerencsés megoldás, hogy a kiszállási ponthoz közelebb eső bélyegzőhely legyen dátum szerint az aznapi befejező igazolás és a folytatásnál is oda kerüljön a második dátum. Természetesen, ha bármilyen okból muszáj, a túrát bárhol megszakíthatjátok, mint itt a Bükk-fennsíkon, a Zsidó-réten, de ha ugyanonnan folytatjátok vagy oda érkeztek ismét, a kéktúrát így is végig fogjátok járni, hiszen ez elvárás.
Csernus Lukács Gábor alig néhány túratársával együtt ott áll az Országos Kéktúra többszörös teljesítőinek dobogóján: tizennégyszer járta végig az Írott-kő és Hollóháza között húzódó túraútvonalat, kétszer az Országos Kékkört. Gyakorlott túrázó tudásával nemcsak a közösségi felületen egyénileg szerveződött kéktúrás csoportokat koordinálja, hanem évek óta önkéntesen ellenőrzi a teljesítők igazolófüzeteit. Rovatunkban Gábor az igazolófüzetekben látott pozitív és negatív példák bemutatásával nyújt segítséget kezdő és haladó kéktúrázóknak egyaránt.