Zempléni kéktúra geológus szemmel
Veres Zsolt geológus, aki már egy egész könyvet írt az Országos Kéktúra földtudományi értékeiről, ezúttal a szeptemberben módosult, új, zempléni szakaszt mutatja be.
2025 őszén az Országos Kéktúra útvonalán az utóbbi évek egyik legjelentősebb nyomvonal-változtatását hajtották végre. A „nagy kék útvonal” ugyanis Füzér után nem Füzérkomlós és Bózsva települések érintésével érkezik meg Kishutára, hanem a Pusztafalu–Füzérkajata–Füzérradvány–Pálháza útvonalon át. Az e sorok írója által korábban megírt szakcikk és a „Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei” c. kötet alapján a füzérkomlósi Fehér-kő-bányát, valamint a bózsvai Béla-sziklát ugyan nem érinti már az OKT útvonala, viszont helyettük új földtudományi (földtani, felszínalaktani, víztani/vízföldtani, talajtani), tájképi és bányászattörténeti értékek várnak a kéktúrázókra. Írásunkban ezeket ismertetjük röviden, természetesen az évmilliók távlatából! Kalandra fel, irány a kövek világa!
A füzéri kürtőkitöltéstől a pálházai perlitig
A füzéri vár
Az Országos Kéktúra zempléni szakaszának egyik legszebb fekvésű települése Füzér, ahol hazánk legtípusosabb vulkáni kürtőkitöltése, a várrommal koronázott Várhegy (552 m) emelkedik. A dácit elnevezésű, miocén korú (kb. 13–12 millió éves) magmás kőzet alkotta, „kőtuskókra” hasadozott kürtőkitöltéstől délre, a Rákóczi Ferenc utcában indul el kelet felé a kéktúra új szakasza Pusztafalu irányába.
A 633 m magas Őr-hegy szintén miocén dácitból álló erdős tömege alatt eloldalazva a kicsiny Pusztafaluban találjuk magunkat, ahol napjainkban már a falusi turizmus a fő megélhetési forrás.
Pusztafalu, háttérben a Sólyom-szikla és a Tolvaj-hegy
Pusztafalu után a frissen felfestett kék sáv jelzés délies irányba fordul, és a Bába-hegy riodácit tömege alatt, a Falu-patakkal nagyjából párhuzamosan haladva érkezik meg Füzérkajatára. A két település közötti 4 km-es szakaszon olyan térszínen haladunk át, ahol a miocén korban lejátszódó robbanásos vulkanizmus különféle szemcseméretű vulkáni tufákat (például riolittufát) hagyott hátra, amelyek azonban már vályogosodtak, talajosodtak.
Füzérkajata
Füzérkajata határában, éppen az Országos Kéktúra útvonala mellett található az a „zsebkendőnyi” védett terület is, ahol korábban kovásodott fadarabok voltak gyűjthetők. A forró vulkáni hamu annak idején komplett erdőket temetett be, amelyek szerves maradványait később kovás oldatok itatták át, kővé változtatva azokat. Itt jegyezzük meg, hogy a kéktúra új szakaszának szinte teljes útvonala a Hegyköz elnevezésű medence peremén hullámzik végig, ahonnan szép kilátásokban lehet részünk a medencét határoló, erdőkkel fedett, örök álmukat alvó vulkáni kúpokra.
Hegyközi panoráma
A szép népi lakóházairól nevezetes, kicsivel több mint 100 fő által lakott, csendes Füzérkajata után a kéktúra útvonala a forrásokban gazdag Korom-hegy–Korom-tető tömege felé veszi az irányt, ahol érdekes bányászattörténeti emlékek várnak ránk. A változatos földtani felépítésű hegyen tengeri eredetű törmelékes üledékek, riolit, riolittufa, nemesagyag és kovaüledékek is találhatóak. Az izgalmas kőzettani felépítés miatt az ember már évszázadok óta bányászattal hasznosítja a hegy nyersanyagait. Ennek ékes bizonyítékai a kéktúra útvonala mellett is fellelhető különféle méretű és alakú berogyások, amelyek a hegy gyomrában húzódó bányavágatok felszakadásával jöttek létre.
"Berogyások" a Korom-hegyen
A Korom-hegy fő ásványkincse az illites nemesagyag volt, amelyet az 1820-as években fedeztek fel, s többek között a hollóházi porcelángyár nyersanyaga volt. A régi, beomlott tárók maradványai mellett a kéktúra egy felhagyott malomkőbánya mellett is elhalad a hegy déli oldalában, az átkovásodott riolittufából álló malomkövek néhány félig kész példányával is találkozhatunk. A Korom-hegy térségében aranyércesedés is előfordul, azonban a közelmúlt kutatásai műrevaló telepeket nem igazoltak.
A felhagyott malomkőbánya
Noha az Országos Kéktúra nem érinti, jelzetlen utakon Vilyvitány térségébe is kitérhetünk, ahol az Ősrög tanösvény útvonala mentén ismerkedhetünk meg hazánk legidősebb, több száz millió éves, felszínen is megtalálható kőzeteivel, például csillámpalákkal.
Az Ősrög tanösvény ágai
A Korom-hegy térségéből az Országos Kéktúra útvonala a csodálatos Károlyi-kastélyról és annak parkjáról nevezetes Füzérradvány érintésével ereszkedik le a Hegyköz turisztikai központjába, Pálházára. A kisvasútjáról nevezetes városka neve összeforrott a perlit elnevezésű nemérces ásványi nyersanyaggal, hiszen kizárólag csak itt bányásszák az országban (múzeuma is van a település központjában).
Perlitbánya Pálházán
A perlit apró gömbös szerkezetű, üveges riolit-változat, amely a forró kőzetolvadék vízbenyomulásával, -folyásával alakult ki. Víztartalmát 1000°C-ra hevítéskor, eredeti térfogatának 10–12-szeresre duzzadásával adja le. A duzzasztott perlit felhasználása igen széles körű: nagy porozitása következtében elsősorban mint hő- és hangszigetelő, nagy SiO2-tartalma, vegyi anyagokkal szembeni ellenállósága következtében pedig mint szűrőanyag hasznosítható. A kéktúra a Gyöngykő-hegy perlitbányája alatt is elhalad, majd Kishutánál tér vissza oda, ahol korábban Bózsva felől megérkezett.
