Ellenőri tapasztalatok 2. rész
Ellenőri munkám során azt tapasztalom,hogy az egyik legnagyobb hibalehetőség az útvonal-megszakítás igazolásában rejlik. Éppen ezért a sorozat mai összeállításában hoztam követendő és elkerülendő példákat egyaránt.
Ahhoz, hogy az ellenőrzés szempontjából helyesen járj el, érdemes először a fogalmat tisztázni. Akkor beszélünk útvonal-megszakításról, amikor a túrázást befejezed egy adott igazolóponton, majd 24 órát meghaladóan folytatod onnan. A befejezés és a folytatás között eltelhetnek napok, hetek vagy hónapok is, sőt! Közben teljesíthetsz más túraszakaszokat, hiszen a kéktúrázás haladási iránya és teljesítési ideje szabadon választható.
Hogyan tudod a megszakítást szabályosan igazolni bélyegzéskor? Ha 2017 előtt kiadott füzeted van, akkor kétszer kell bélyegezni, a lenyomatokhoz pedig írd oda a befejezés/folytatás dátumát. A 2017 utáni kiadású igazolófüzetekben elég egyszer bélyegezni, viszont az igazolópont nevesített négyzete egyik dátumhelyéhez az érkezés, a másodikhoz pedig a folytatás időpontját tüntesd fel.
Ha véletlenül nem a leírtak szerint jártál el, akkor GPS track vagy teljesítési táblázat beküldésével pontosíthatsz.
Követendő példák
1.kép Követendő példa: áttekinthetően, igényesen vezetett igazolófüzet. Kiemelném a bélapátfalvi szakaszhatár bélyegzését. Az egyik Bélapátfalván augusztus 4-én kezdődött, a másik ugyanott augusztus 25-én ért véget.
Fotó: Csernus-Lukács Gábor
2. kép Követendő példa: egyfajta kuriózum, ugyanis csak rövid ideig volt egyszerre három lehetőség is itt bélyegezni. Ugyan elég lett volna egy is, de egy teljesítő lelkesedése bizony ilyen helyzetekben is remekül visszaköszön.
Fotó: Csernus-Lukács Gábor
3. kép Követendő példa: újabb példa szabályosan vezetett igazolófüzetre és a ritkaságszámba menő teljesítésre (Sárvár és Szeleste között sötétben gyalogolt, 18 és 23 óra között).
Fotó: Csernus-Lukács Gábor
4. kép Követendő példa arra, hogyan kell vezetni a 2017. után kiadott igazolófüzeteket. Az új füzet egyik szép, szabályos szakaszhatár igazolása (mondjuk az órák nélkül is az lenne).
Fotó: Csernus-Lukács GáborElkerülendő példák
5. kép Elkerülendő példa: a dátumok alapján nem következtethető ki az, hogy mikor teljesült a Péliföldszentkereszt és Mogyorósbánya közötti szakasz. A kéktúrázás lényege az útvonalkövetés, a teljes útvonal bejárása, és ennek az igazolófüzetből egyértelműen ki kell derülni.
Fotó: Csernus-Lukács Gábor
6. kép Elkerülendő példa:az útvonal-megszakítás igazolása a harmadik képhez hasonlóan problémás, ugyanis Mályinka és Uppony között nem látható az érvényes teljesítés. Július 6-án Mályinkán járt a kéktúrázó, augusztus 7-én Upponyban, a kettő között pedig hiányzik a folytatást igazoló dátum és bélyegző.
Fotó: Csernus-Lukács Gábor
7. kép Elkerülendő példa: a bélyegzések és a dátumok között nincs összefüggés, így joggal feltételezhető az, hogy útvonalkövetés helyett érintőpontosan, tehát nem a kijelölt útvonalat követve teljesítette a túrázó a szakaszt. Az ilyen teljesítés sajnos nem elfogadható.
Fotó: Csernus-Lukács Gábor
Csernus Lukács Gábor alig néhány túratársával együtt ott áll az Országos Kéktúra többszörös teljesítőinek dobogóján: eddig tizenegyszer járta végig az Írott-kő és Hollóháza között húzódó túraútvonalat. A gyakorlott túrázó tudásával nemcsak a közösségi felületen egyénileg szerveződött kéktúrás csoportokat koordinálja, hanem évek óta önkéntesen ellenőrzi a teljesítők igazolófüzeteit. Rovatunkban Gábor az igazolófüzetekben látott pozitív és negatív példák bemutatásával nyújt segítséget kezdő és haladó kéktúrázóknak egyaránt.
