Történet

Az Országos Kék Út és a rajta szervezett túrák,
természetjáró események története

  • Az egész így kezdődött...

    1929-ben Turistaság és Alpinizmus XIX. évfolyam 6. számában dr. Strömpl Gábor összefoglalta a turista útjelzésekkel kapcsolatos javaslatait. Ez év októberében a Magyar Turista Szövetség egy munkabizottság létrehozásáról döntött, amely a turistajelzések egységesítését vizsgálta. Tagjai: Horn K. Lajos a szövetség társelnöke, Lakner Károly és dr. Strömpl Gábor voltak. Két hónappal később, december 2-án a Szövetség az útjelzések egységesítésére kidolgozott tervet kisebb módosításokkal elfogadta, vonatkozó szabályzatát 1930. január 1-jei hatállyal életbe léptette. Határozatában úgy döntött, hogy az utak átfestését 5-10 esztendőn belül kell végrehajtani.

     

    1930. március 3.-án dr. Strömpl Gábor bemutatta az országos jelzési rendszerbe tartozó úgynevezett „hosszú jelzések" tervét. Azt a tanácsülés tanulmányozásra kiadta az április 7-én tartott tanácsülésén az egyesületi „útjelzési tervek" elbírálásával együtt az Útjelző Bizottság saját hatáskörébe. Májusban kijelölte az egész országon átmenő kék útjelzés irányát és két végpontját és még az év során felosztotta a turistavidékek munkaterületeit tagegyesületei között.

     

  • Az Országos Kék Turistaút létrejötte

    Hogyan lett a pirosból kék?

    Az ország turista-úthálózat tervének kidolgozásakor támadt dr. Strömpl Gábornak az az ötlete, hogy az egyes hegységi fővonalak összekapcsolásával megteremthető egy olyan hosszú út, amely a Bükktől a Bakonyig terjedne – felfűzve hazánk turisztikai gyöngyszemeit – vagy azt meghosszabbítva a trianoni határokig. Keleten a Galyaságon és a Sátor-hegyeken át Nagy-Milicig, nyugaton pedig – egy göcseji megoldást mellőzve – a Kisalföldön keresztül a Kőszegi- vagy a Soproni-hegységben érné el az ország határát.

     

    Az út eredetileg piros lett volna (a MKE Tapolcai osztálya el is készítette a Tapolca – Szigliget – Nemestördemic – Badacsony szakasz jelzését), de mivel a tervezett nyomvonal több kisebb szakasza – a Cserhátban pedig közel 100 kilométer – korábban kék színnel került jelzésre, a Szövetség az átfestés helyett a kék szín mellett döntött.

     

  • Mi legyen a neve?

    Az út elnevezésére történtek javaslatok, például az „Árpád-út", de a Szövetség tanácsa 1937. január 11-i ülésén Zsitvay Tibor javaslatára a névadás elvetése mellett döntött és úgy határozott, hogy névadásra legkorábban az útvonal teljes elkészülte után kerülhet csak sor.

     

    Strömpl maga számos kifejezést használt az útvonalra: turisták nagyútja, országos fővonal, országos turista útvonal, Országos kék út, országos kék-jelzés, vagy egyszerűen csak nagyút, vagy kékút.

     

  • A jelzésfestés az 1938-as avatásig

    Az útvonal váltakozó intenzitással készült. Igazi lendületet 1935 jelenti, amikor befejezték a mátrai utak jelzését, az Encián Turisták kibővített munkaterületükön átfestették a Nagymaros – Hegyestető – Köves-mező piros jelzését kékre, valamint Békás-rétig a TIT jelzést. A Gyopár TE is elkészült a Bajóti Öregkő – Héreg – Felsőgalla szakasz jelzésével. A következő évben a BOTE befejezte a Nagy-Villám – Dobogókő közötti jelzések festését.

     

    A munkát többször hátráltatta, hogy a tiltott területek (magán- és  vadászterületek) érintése miatt kompromisszumokat kellett kötni, és a csatlakozási pontokat változtatni kellett.

     

  • Az útvonal „avatása"

    Az országos kék jelzés bejárására Zsitvay Tibor tett javaslatot a Szövetség 1936 szeptemberi ülésén. November 9-én, az MTSZ ülésén határozatot hoztak, hogy 1937-ben a kék jelzés útvonalán „staféta túrát" rendeznek.

     

    A következő év elején kiderült, hogy az útvonal egyötödének jelzése nem történt még meg. Az „Országos Vándorlás"-t Dr. Zsembery Gyula, Papp Dénes és Dr. Hahn Sándor indítványára jubiláris túraként 1938-ra halasztották, március 15-ei kezdőnappal. Az eseményt Szent István Túrának, illetve Szent István Turistavándorlásnak nevezték el.

     

  • A Szent István Vándorlás

    A névadásban a hazafias gondolkodás mellett döntő szerepet játszott az, hogy a Szövetség vezetői szerint a rendezvénnyel jelentős propagandát fejthetnek ki országos szinten, nagy társadalmi, politikai, egyházi támogatást érhetnek el – és ezek révén több tilos területet sikerülhet megnyitni a szervezett turisták számára.

     

    A siker érdekében az előkészítés során felkeresték minden jelentősebb város polgármesterét, függetlenül attól, hogy a település az útvonalon fekszik, vagy sem. A programba beiktattak egy székesfehérvári napot, és az esemény zárását Esztergomba tervezték.

     

    A túrát két csoport a túraútvonal két végpontjáról kezdve járta be. Március 20-án Zsitvay Tibor Írott-kőről az első, majd március 25-én a Tolvaj-hegyről indította útjára – egy-egy vándorbot átadásával – a második csoportot.

     

    A túrák hétvégeken, ünnepnapokon folyamatosan haladtak. A túravezetők – néhány szövetségi vezető mellett – a területet kezelő egyesületek vezetőiből kerültek ki. A keleti és nyugati túracsoport június 6-án, pünkösd hétfőjén találkozott Dobogókőn.

     

    A jubileumi túrán 43 egyesület 853 turistával képviseltette magát, a résztvevők összesen 2751 túranapot teljesítettek.

     

    Tizenhatan vették át az aranyozott emlékjelvényt 18 túranap feletti teljesítéséért, köztük a legaktívabb Dr. Zsembery Gyula volt, aki 27 napot volt úton. Ötven résztvevő ezüstözött jelvényt kapott 10-16, 156-an bronzot 5-8 túranap teljesítéséért, 206 túrázó 2-4 napot, 425 fő egy napot járt végig.

     

    A túra esztergomi záró rendezvényén ugyan elhatározták, hogy 5 évenként hasonló eseményt rendeznek, de 1943-ban a Szövetség akkori vezetői inkább a több színhelyen megtartott Mátyás-túrák mellett döntöttek.

     

  • A háború után

    A második világháború után a tiltott területek csökkenésével lehetőség nyílt, hogy az útvonal jobban közelítsen az eredeti elképzelésekhez. A kedvező változtatások mellett – többnyire honvédelmi indokokkal – néhány kényszermódosításra is sor került.

     

    A 70-es években elkészült az útvonal nyugati szakaszának jelzése Velemig, majd a rendszerváltás után elérte eredeti végpontját, Írott-kőt is.

     

    Ez a túraútvonal Európa első hosszú távú turistaútja. A Kőszeg – Sátoraljaújhely (Nagy-nyugodó) közötti szakasza két lépésben (1985, 1995) a Spanyolországból Görögországba tartó, E-4 számú Európai Hosszútávú Turistaút része lett.

     

  • Szent István Emléktúra

    Az Országos Kéken csak ötven év múlva került sor a jubileumi túrához hasonló eseményre. 1988-ban a XI. kerületi Természetbarát Bizottság a Magyar Természetbarát Szövetség támogatásával és közreműködésével túrát szervezett Szent István Emléktúra néven. A rendezvény programját a Turista Magazin májusi számában tették közre.

     

    A túra két csoportja egy időben indult el Hollóházáról és Írott-kőről, majd 30 napi vándorlás után július 16-án Dobogókőn találkozott. Az első rendezvénytől eltérően 3 pihenőnap beiktatásával folyamatosan tették meg az utat. A keleti csoportot Matolcsi György és Csom József vezették, a nyugati csoport túravezetője – a szervezésben oroszlánrészt vállaló – Mészáros János volt.

     

  • Az Országos Kéktúra, mint jelvényszerző túramozgalom

    Dr. Vizkelety László javaslatára a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya 1952. évi programját az országos kék útvonalára szervezett „Kéktúrákra" építette fel. Az egyesület tagjai részére szervezett túrák képezték a következő évi eseménynaptáruk gerincét is. A kibontakozó új túramozgalom létrehozói: Bokody József, Thuróczy Lajos, dr. Vizkelety László és Forgó János. A Tapolca (Veszprém megye) és Tolvaj-hegy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) közötti 852 km-es útvonalat 25 szakaszra osztották fel. A 15 szakaszt teljesítőket szövött, a teljes útvonalat bejárókat zománcos jelvénnyel díjazták. Az első teljesítő Horváth József volt.

     

    1953 végén a vasutas szakszervezet mellett működő, természetjáró társadalmi bizottság kezdeményezésére az ország többi vasutas turistájára is kiterjesztették a Kéktúra mozgalmat. Az önálló szakmai természetbarát egyesületek megalakulásával 1960-tól már más szakmák természetjárói is megszerezhették az Országos Kéktúra „vasutas” jelvényét. A túramozgalom követelményeit az első 5 évben mintegy félszázan teljesítették.

     

    Az érdeklődés jelentős növekedése meghaladta a szakosztály erejét, ezért a mozgalom szervezését, irányítását 1961-ben átadta a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Az MTSZ létrehozta a Kéktúra Bizottságot, vezetésével a vasutasok korábbi szakemberét Sütő Nagy Attilát bízta meg és az év folyamán kiírta az „Országos Kéktúra” mozgalmat. A 910 km-es túra ekkori végpontjai Sümeg és Nagy-Milic voltak.

    1964-ben már oly népszerű volt a kéktúrázás, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezésére „Az Országos Kéktúra útvonala mentén” címmel (Thuróczy Lajos szerkesztésében), színes térképmelléklettel ellátott útikalauz jelent meg.

     

  • Az Országos Kékkör

    A hetvenes évek végén a hazai természetfilmezés megteremtője, Rockenbauer Pál, a Televízió forgatócsoportjával vágott neki a kék nyomvonalának.  Az elkészített úti film "Másfélmillió lépés Magyarországon" címen vált később ismertté és nőtt fel kimagasló jelentőségűvé az Országos Kéktúra történetében. A nyolcvanas évek második felében aztán ismét útra kelt a stáb, hogy az akkori nyugati végpontból, Velemtől indulva, „... és még egymillió lépés” során Szekszárdig jussanak. 1989-től ebből alakult ki a megyei természetbarát szövetségek kezdeményezésével, majd az országos szövetség közreműködésével a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” útvonala. Ezzel egy időben megszületett a terv az útvonal további bővítésére, hiszen a tévések legújabb filmje, a „Kerekek és lépések” újra lendületbe hozta azt az elképzelést, amely régóta élt. Ez pedig egy teljes Kéktúra Kör kialakításáról szólt. A Tolna megyei természetjárók Szekszárdtól a bajai Duna-hídig, a Bács-Kiskun megyeiek Öttömösig, a Csongrád megyeiek tovább Gádorosig, innen a Békés megyeiek Körösszakálig, a hajdú-bihariak és a szabolcs-szatmár-beregiek Cigándig, a borsodiak pedig Sátoraljaújhelyig megtervezték az új Kék-nyomvonalat.

    Így 1996-ra, a honalapítás 1100 éves évfordulójára összeállt az „Alföldi Kéktúra” is. Ezzel igazán „országos” lett az egész országot körbejáró Kéktúra útvonal!

     

  • Napjainkban

    A Magyar Természetbarát Szövetség gondozásában működő túramozgalom 2011-ben ünnepelte 50 éves évfordulóját. Az eltelt évtizedek alatt már közel hatezren teljesítették a klasszikus távot és járták végig az Országos Kéktúra (OKT) útvonalát, mely továbbra is hazánk legismertebb és legnépszerűbb túramozgalma.

     

    2015 őszére 21 konzorciumi partner bevonásával teljesen megújult az Országos Kékkör, ami a három Kéktúra egyesítésével egy 2550 km-es túraútvonalat alkot. A fejlesztéseknek köszönhetően szerte az országban színvonalas pihenőhelyek, hidak, kilátóhelyek, esőbeállók épültek, turistaházakat újítottak fel, de kiépült egy szolgáltatóhálózat is, több mint 300 végponttal. A túrázást és az igazoló pecsétgyűjtést még izgalmasabbá teszi a szintén megújult, egységes arculatú, ám egyedi pecsételődobozok és bélyegzők. Jelen pillanatban is 368 pecsét „dolgozik” 272 érintőponton a Kékkör mentén. Így napjainkban az MTSZ egy valódi turisztikai termékké fejlesztette az Országos Kékkört (OKK) annak érdekében, hogy a kéktúra bejárása a felfedezés igazi élményét nyújthassa mindenki számára.

     

Készült Kovalik András (MTSZ Gyalogtúra Bizottság) 2011-ben, a Magyar Természetbarát Szövetség archívumában található korabeli szaksajtó áttanulmányozása után írt összefoglalójának felhasználásával.

  Hossz: 1162 km

  Szakaszok: 27 db

  Bélyegzőhelyek: 151 db

  Szintemelkedés: 31.345 m

  Szintcsökkenés: 31.900 m

  Teljesítők száma

    (2017. 12. 08-ig): 6087 fő

Céges rendezvények

Magyarország második legmagasabb pontján fekvő Galyatető Turistacentrum vállal céges rendezvényszervezést, csapatépítést, családi összejövetel és ünneplések kivitelezését.

 

Erdei iskola általános iskolások számára

Szeretettel várjuk az általános iskolás gyerekeket!
A dormitóriumban 31 főt tudunk elhelyezni, a kísérő felnőtteknek fürdőszobás szobát biztosítunk, igény szerint.