Az Országos Kék Kör. Van akinek semmit nem mond ez a rövid kifejezés. Nekem annál többet. Egy álom, mely egyszer már beteljesülhetett, hiszen néhány volt tanítványommal tizenhárom nyár alatt végiggyalogoltuk csodálatos útvonalát. S egy újabb álom, mert 45 nap alatt végig is futhattam.
A közte eltelt öt esztendőben sok minden történt velem, az országban, a világban is, ám egy dolog nem változott: az Országos Kék Kör. Ott van a helyén azóta is és várja, hogy minél többen tapossák ösvényeit, másszák meg csúcsait, szirtjeit, gyönyörködjenek panorámáiban a dombok, hegyek között és feledkezzenek bele a felkelő vagy lemenő nap sugaraiba az alföldi horizontot csodálva.
S hogy miért mondom el mindezt? Mert továbbra is méltánytalanul kevesen keresik fel, vállalják a kihívásait és fedezik fel apró, rejtett szépségeit. Többet, sokkal többet érdemelne! A jelzések felújítása (sajnos, még mindig nem mindenhol történt meg vagy nem minőségi színvonalon) akkor ér valamit, ha "ösvénytaposókat" is hívunk, ha van, akiket vezessenek ezek. Nem lenne jó, ha úgy járnánk, mint a kerékpárutakkal, melyeket komoly tempóban készítünk a kiírt pályázatoknak is köszönhetően, ám a gondozásukról már megfeledkezünk: a közepük repedezik, a szélük töredezik és ellepi a gaz...
Ez a veszély az Országos Kék Körnél is fennáll. Mondhatjuk persze, hogy a probléma társadalmi, hiszen az ország életszínvonal miatti kettészakadása, a családok elszegényedése, a kevesebb táborozási lehetőség (anyagiak miatt), a gyerekek érdeklődési körének változása mind-mind negatív irányba hatnak, de...
A legnagyobb kihívás ilyenkor szembe menni az árral: nem csupán a problémákat keresni, hanem megtalálni a megoldásokat. Ehhez mindenkinek meg kell legyen a saját eszköze: úgy az egyénnek, mint a megyéknek, az országos vezetésnek.
Én, a magam eszközeivel már korábban is tettem és ezután is teszek ezért: végigjárom, végigfutom, sajtónyilvánosságot hozunk, filmet és honlapot készítünk, s amerre csak járunk, beszélünk róla egy ilyen vállalkozáson keresztül kivehető értékeken keresztül. Elmegyek élménybeszámolókra, beszélgetésekre, tréningeket építek az útvonalon szerzett tapasztalataimra, kis csapatommal, operatőreinkkel a lehető legtöbb helyre próbáljuk eljuttatni az üzenetet.
S más mit tesz vajon? Egy pozitív folyamat elindításánál csupán egy nagyobb feladat van: annak életben tartása. Rendkívül komoly, folyamatos, a leginkább érintett és legtöbb helyre eljuttatott reklám, PR...
Mondom: ki-ki a maga eszközeivel. S akkor talán nem egy önmagáért való munka lesz a jelzések felújítása, akkor talán egyre többen az Országos Kék Kör és nem Spanyolország ösvényein próbálnak visszatalálni önmagukhoz, akkor talán egyre többen a Balaton-felvidék, a Bakony, a Mátra, a Bükk, a Rétköz, a Körösök-vidéke, a Zselic, a Belső-Somogy, az Őrség, a Kemeneshát felejthetetlen tájain teszik majd mindezt!
Mindenkit hívunk erre a feladatra, Ránk lehet számítani!
Turista Egyesület tagjai nevében: Szarvas Mátyás