OKT

23

Bükk

Szarvaskő - Putnok

GPS-NYOMVONAL LETÖLTÉSE (2017. június 20.)

   2275 m

-2350 m

 

62,6 km

OKT-22

    

OKT-24

         

Az 1800-as évek eleji, kezdetben nagy reményekkel kecsegtető vasércbányászatáról és az utóbbi idők hagyományteremtő csipkelekvár főzéséről híres Szarvaskő települését az Eger-patakon átkelve egy gyalogúton hagyjuk el a tanösvénnyel

fonódva, és nekilódulunk a hegyoldalnak - természetesen miután beszereztük a szarvaskői bélyegző lenyomatunkat. Már az elején látványos palafeltárások kísérik utunkat, de a lábunk alatt is érezzük haladás közben a pergő kőzetet. A vár felé kivezető kék háromszög/kék tanösvény és a kék sáv elágazásánál sokáig nem érdemes töprengeni, hogy kimenjünk-e a várhoz: mindenképpen nézzük meg a jórészt párnalávából álló Vár-hegy kibukkanásait, a várrom maradványait és a kilátást.

Visszaérkezve az elágazásba követjük a kék jeleket az Akasztó-hegyre, ahol a Bükki Nemzeti Park táblája is jelzi: nemcsak kilátóponthoz érkeztünk, de a sziklagyep világába is. A sziklás oldalból szinte a lábunk alá, az Eger-patak-völgyére láthatunk rá, ahol a vasúti sínek, a 25-ös út és a patak kanyarog. Olykor átívelik egymást - mindezt a Pyrker-szorosban, melyet 1839-ben több robbantással alakítottak ki, s tették járhatóvá általa a völgyet. Tovább, a Tardos-bércen át belépünk az erdőbe, és a Köves-bérc széles, erdészeti utakkal szabdalt nyergéig a gerincen haladunk a kellemesen járható, gyertyános-tölgyes erdővel kísért gyalogúton.

Innen a Gilitka-patak völgyébe lejtünk, majd elérjük a patak szintjét, ahol pihenőhely és a méltán híres, kis tisztással körbevett Gilitka-kápolna fogad bennünket. A valamikor egy remete által emelt kápolnát 1750-ben barokk stílusban Szent Anna tiszteletére

átépítették. Letisztult formavilágú, hófehérre meszelt, lesarkított négyzet alakú épületéhez fa lépcsősor vezet. Alig hagyjuk el a kápolnát, jobbra a völgybe a kék és a zöld kör jelzések ágaznak le, és vezetnek el minket a Gilitka-forrás pihenőjéhez. Meredekebb emelkedővel, ismét palás kőzeteken érjük el a Kis-Szoros-tető és az Almás-hegy közötti nyerget, ahol pihenőhelyet és tisztást találunk.

Leereszkedve a túloldalon a furcsa nevű Papsűrű erdős-árnyas területére érünk, ahol becsatlakozik a piros sáv jelzés, és innen együtt halad velünk a Telekessy vendégház alatti aszfaltozott útig. A házhoz kitérőt kell tennünk a bélyegző miatt, melyet két helyen, a piros sáv jelzés felől felvezető lépcsősor mentén egy öreg bükkfán, illetve az épület bejárati lépcsőjénél a falon is megtalálunk. Visszatérve a kékre az útelágazás tisztásáról délkeletnek indulunk a széles úton, keresztezzük a Sötét-lápa völgyét egy éles kanyarban, ahol az út alatti oldalban a Kolácskovszky-forráshoz vezet le egy kis ösvény.

A völgyfő után követjük a jelzéseket észak felé, és áthaladva a Bél-kő-oldali tisztáson, immár a tanösvénnyel együtt a bélháromkúti ciszterci apátsághoz érkezünk, mely országunk egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. A késő román stílusban 1232-ben épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. Továbbhaladva, immár aszfaltúton leereszkedünk Bélapátfalvára. A település neve már a XIII. századi oklevelekben szerepel, és egészen a XVIII. századig mezővárosként említik. A malmok, gyárak, és különösen az 1910-ben nyitott cementgyára miatt ipari jelleget öltött. A 2004-től városi rangra emelt Bélapátfalva felett magasodik a tiszta, jó minőség mészkőből felépülő Bél-kő. Teraszosan leművelt, megcsonkított hegyoldala jelenleg védelem alatt áll, de tanösvényen bejárható, felfedezhető. A mészkő bányászata és a cementgyártás 2001-ig tartott.

Vasútvonalán a személyi forgalom megszűnt, ám az egyik OKK bélyegzőt a cementgyári vasúti megállóban egy villanyoszlopnál találjuk. Továbbsétálva a kéken felkapaszkodunk a Lak-völgyi-tóhoz, ahol a tóparti Szomjas Csuka vendéglőnél szintén beszerezhetjük ugyanezt a lenyomatot.  A part túloldaláról a Bél-kő mered ránk, és mi fordítva, innen a vízre és a benne tükröződő csonka hegykúpra. Az aszfaltút a Lak-völgyben fut fel egy sátrazásra is kiválóan alkalmas tisztás mentén, ahol egy ivókút friss vizéből tölthetjük fel a kulacsot. A sorompón túli S-kanyarban a Lóczy-forrás vizét is megkóstolhatjuk. Gesztenye és vadkörtefák kísérte ligeterdős részeken megyünk tovább, majd az erdészeti útelágazástól kezdődően megindulunk az egyre meredekebbé váló erdei utakon, ahol a bükkök is egyre magasabbra nőnek.

A Katonasírokhoz felvezető út szerpentinezik ugyan, de a nagy szintkülönbséget valószínűleg így is meg fogjuk érezni, bár az erózió által kikezdett út, a bükkök kipreparálódott gyökerei, a pergő pala mind izgalmassá teszik a felfelé kapaszkodást, s kissé elvonják a figyelmet a közel 200 m-es szintemelkedésről. Felérve a Bükk-fennsíkra vezető kaptatón a katonasíroknál pihenőhelyet találunk, illetve számos turistautat a szélrózsa minden irányába. Itt még eldönthetjük, hogy akarunk-e kitérőt tenni Szilvásvárad felé - ám ebben az esetben számolnunk kell mind szintben, mind távolságban, mind időben sok-sok plusszal. Ha továbbhaladunk a kéken, akkor délkeletnek indulunk és az Ördög-hegyet megkerülve a Kálmán-hegyi útra érve, a Zöld-rét felé tartunk, melyet három 800 m feletti csúcs, a Sándor-hegy, a Messzelátó és az Ördög-hegy zár közre.

A rét bal szélén visszatérünk az erdőbe. Elhagyva az Őr-kő-házat feljutunk az Őr-kő-réti pihenőhöz, ahonnan a kék háromszög jelzésen igen meredek, de igen látványos „utazásban” lehet részünk, ha van időnk és kíváncsiak vagyunk Őr-kő (880 m) páratlan sziklavilágára, a kibillent helyzetű, szinte függőlegesen álló triász mészkő-rétegfejek karrosodott felszínére és a pazar kilátásra. Követve a jelzést sziklás, köves kis emelkedővel elérjük a Pes-kő-kapu kilátópontját, majd a nyerget. A Pes-kő északi oldalában a köves ösvényen nagyjából szintben haladunk a Cserepes-kő lábához. A bélyegzőért kis kitérőt teszünk, felmászva a Cserepes-kői-barlanghoz, ahol a barlangszállás ajtaján találjuk a fémdobozt. Itt szintén megcsodálhatjuk a mészkőrétegek kibillent helyzetében a rétegfejek kipreparálódását.

A kékre visszaereszkedve átvágunk a gerinc karros felszínén, a sziklákon leereszkedünk, majd a Vörös-kő-bérc oldalát keresztezzük a Szépkilátás valóban szép, és idillikus környezetű ösvényén, panorámával a Déli-Bükkre. A Vörös-kő-bérc megkerülésével a Káposztáskert-völgybe jutunk, ahol erdészeti utakat keresztezünk, majd kapaszkodni kezdünk az Őserdő irányába. A fokozottan védett természeti területhez eljutva felmászunk a kerítés mentén a Kis-Virágos-hegy (868 m) tetejére, ahonnan egy meredek lejtéssel a Virágos-sár, majd pár száz méter után a Kis-Virágos-lápa nyeregpontjain haladunk át. Ez utóbbi nyeregből balra a Tar-kőre vezető kaptatón folytatjuk utunkat; leküzdve a 150 m szintemelkedést, felérkezünk a 950 m magas csúcsra.

Mielőtt azonban elérnénk a csúcskövet, érdemes a hegyoldalból kiágazó kék háromszög jelzést követnünk egy kis kitérő, de annál nagyobb élmény miatt: a Tar-kő meredek letörésének mészkőszikla felszínére, mintegy kis teraszára állhatunk ki, a védett sziklagyepre szigorúan ügyelve. Mesés kilátás tárul elénk: egészen a Tiszáig is elláthatunk, miközben végigsúrolja tekintetünk a Déli-Bükk erdős csúcsait, a Mátra keleti gerincét, egészen Kékestető Sombokor letöréséig. Közelünkben keletre a Három-kő szintén függőleges sziklaszirtjei rajzolódnak ki, és nyugatra a Vörös-kő-bérc lefutó, vörös mészkövétől különleges színű, formájú kúpjai. Bámulatos...

A kéken a Tar-kőn át a Három-kői nyereg felé tartunk kezdetben köves, sziklás ösvényen, majd könnyebben járható erdei utakon. A nyeregnél kiérünk az erdőből a Keskeny-rét felső végébe. Ha kedvünk támad a Három-kő csúcsát is megmászni és visszatekinteni róla Tar-kő valóban kopárnak tűnő, csaknem függőleges sziklabordáira, akkor a zöld háromszög jelzésen kell elindulnunk a bükkös, mogyorófás rövid emelkedőt leküzdve. Visszatérve a rétre leereszkedünk a málnabokrok közötti úton az északi irányba a kiszélesedő, de még mindig Keskeny-rét névre hallgató elágazóba. Innentől a fennsík „köveit” elhagyva belépünk a kőzettanilag is és ennek megfelelően morfológiailag is eltérő felépítésű, töbrökkel tagolt felszínű fennsíki tájba.

Az elágazóból a Zsidó-rét irányába tartunk, ami kivételesen szép, és kiemelt figyelmet szentelnek neki; a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek egyike. A töbrökkel és karsztformákkal teli rét a mai formáját a XVIII. századi iparosodáshoz kötődő fakivágás, majd később a legeltetés révén nyerte el: változatos hegyvidéki irtásrétek alakultak ki rajta. Különleges morfológiájának köszönhetően kivételes mikroklímája van. Itt található a fennsík egyik legmélyebb és leghidegebb töbre, a Mohos-töbör, melyhez tanösvény vezet.

A rétet elhagyva leereszkedünk az aszfaltútra, amelyről pár száz méter után letérünk, s bent az erdőben folytatjuk utunkat, míg újra ki nem érünk az aszfaltcsíkra. Ezt ismételjük még a Kis- és Nagy-Sár-völgy között, majd elhagyva a szilárd burkolatot, egy köves úton emelkedve jutunk a Faktor-réthez, amit megkerülve fenyvesek és bükkök között visz utunk a Bánkút előtti elágazóhoz. Itt északnak fordulunk, és a Diabáz-barlang hűs mélyedése mellett megindulunk felfelé a Bánkút előtti utolsó emelkedőn. A Fehér Sas Panzió mellett érünk ki az aszfaltra, amit keresztezve a szemben lévő köves úton el is hagyunk, és lefelé indulunk a jobbról kísérő, sípályákkal kiépített Felső-Borovnyák mentén a Bánkúti Síklub Turistaházához. A szálló társalgójában, vagy a turistaház étteremének bejáratánál tudunk bélyegezni. A háztól a 956 m magas Bálvány csúcsára kitérőt tehetünk, és a tetején álló, 2016-ban felújított Petőfi-kilátóból körbetekinthetünk.

A síháztól lefelé indulva balra térünk le a sípálya mellől, és egy földúton haladva keresztezzük az aszfaltsávot. Innen a bükkökkel kísért Ördög-oldal meredek útjain és a Verepce-bércen át ereszkedünk a Verebec-nyeregbe. A nyereg után nem sokkal a kék háromszög jelzésen rövid kitérővel a Vásárhely-kő sziklakiszögellését nézhetjük meg, és gyönyörködhetünk a nyugat felé nyíló kilátásban. Érdemes felmászni. A kéken tovább kellemes lejtőkön érünk a Dédesi-Kisvár (594 m) tövébe. A mészkőből felépülő Kisvár fokozottan védett terület, de bizonyos sziklafalrészei időszakhoz kötötten engedéllyel mászhatók. Itt található Magyarország leghosszabb egybefüggő sziklamászó fala is (60 m).

A nyeregből a kék rom jelzésen közel egy kilométert megtéve elérhetjük Dédesi-Vár-hegyen (597 m) álló, a XIII. században épített, majd a törökök által az 1500-as években lerombolt, jelenleg is csupán mementóként létező várat. A kilátás miatt mindenképpen érdemes megmászni ezt a szintén mészkőből felépülő csúcsot, ahonnan ráláthatunk a Kisvár sziklafalaira és az Északi-Bükk vidékére. A nyeregből a kéken, továbbra is hatalmas bükkök kíséretében újabb meredélyen kell legyalogolnunk a Vár-völgy aljáig, mielőtt azonban elérnénk a Baróc-patak folyását, a hegyoldalból fakadó Vár-forrásból frissíthetünk. A völgyben a folyásirányt követve elhaladunk a Pirító-kő éles sziklabordája mellett, és a holdviolákkal tavasszal gazdagon díszített völgyből hamarosan a Szőlő-kő oldalában kaptatunk felfelé.

Rátérve az aszfaltútra, majd rövidesen balra elhagyva azt elérkezünk Mályinka határába, a 2014-ben átadott, fából épített 8,5 m magas Begyeleg kilátóhoz. Érdemes felmenni, hiszen jó időben esélyünk van megpillantani a Magas-Tátra csúcsait is. A hangulatos hegyi faluba meredeken érkezünk le, elhaladunk a Sanyi kocsma előtt, ahová több ok miatt is betérhetünk, de a bélyegzőlenyomatért mindenképpen fel kell keresnünk. A hozzávetőleg 400 fős település neve feltehetően a szláv „malim”, azaz „eper” szóból származik, de egyes források szerint a „mál”, azaz „hegyoldal” kicsinyítő képzővel ellátott alakjából eredeztethető. Bármelyik is legyen, mi mindenesetre keresztülmegyünk a falun, és a szinte véget nem érőnek tűnő aszfaltúton vissza-visszatekintve a Bükk vonulataira, Dédestapolcsány községébe gyalogolunk.

Megérkezünk a Bán-patak völgyébe, mely egyben a Bükköt és az Upponyi-hegységet elválasztó „szerkezeti vonal” is. A tardonai elágazóban a már messziről észrevehető Nagy-kő mészkőtömbje magasodik, oldalában barlangnyílással. Az Upponyi-hegységet alapjaiban és a felszínen is megjelenve főként a triásznál idősebb rögök: agyagpalák, kvarcitok, mészkövek építik fel. Azonban kréta konglomerátumot és miocén üledékes illetve vulkáni kőzeteket is találunk a területén.  Menet közben megszemlélhetjük többek között a jelenleg magánkézben lévő Serényi-kastély épületét, a református templomot és a hagyományos népi építészet formáit őrző házakat.

A hosszú, ám látnivalókban gazdag falun átérve a Lázbérci-víztározóhoz megyünk, melyet a Csernely- és a Bán-patak összefolyásánál 1970-ben hoztak létre, később pedig megalapították a tározó vízbázisának védelme céljából a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet. Követjük a tóparton futó aszfaltutat, s rövidesen az Upponyi-szoroson át Upponyba jutunk. Mielőtt beérnénk a faluba, a völgy menti kék barlangjelzésen megtekinthetjük a Simakői-barlangot, melyben körülbelül 200 ezer éves, pleisztocén őslénytani leletegyüttesre bukkantak. A szoros meredek fehér, szinte függőlegesen álló mészkő sziklafalai a környék legnagyobb természetes geológiai feltárásai.

A faluból kitérővel a kék háromszög jelzésen felkapaszkodhatunk az Eszkála-tető csúcsára, hogy az immár bejárt, hazánk egyik legnagyobb méretű és leglátványosabb szurdokszerű völgyszakaszát, az Upponyi-szorost és környékét felülről is megcsodálhassuk. Ugyancsak kitérőt kell tennünk, ha az István telep utcai OKK bélyegzőt szeretnénk használni, amit a BB söröző kerítésére rögzítve találunk. Ha nem akarunk letérni a kékről, a településen áthaladva a Szabadságtelep utca végén az útjelző oszlopra kihelyezett bélyegzővel is igazolhatunk. Ez utóbbi elágazóban ha balra vesszük az irányt, néhány 100 méteres kitérővel a Mál-oldali pincesorok lenyűgöző látványában lehet részünk. A domboldalban négy szintben elhelyezkedő pincéket az 1800-as évek közepétől kezdték használni. A falu lakói a II. Világháborút ezekben az üregekben vészelték át.

Az útjelző oszlopnál jobbra kanyarodva a kéken erdészeti útra váltunk, s elhagyjuk a települést. Erről ötszáz méter múlva ismét jobbra kanyarodunk, majd hosszan emelkedünk a Kalica-tető nyergéig, ahonnan a kék háromszög jelzett útján kitérőt téve a Kalica-tető sziklaélén találhatjuk magunkat, ahol a reliktum jellegű hárs-kőris sziklaerdő is előfordul. A nyeregből a hegyoldal, később pedig a hegyhát földútjain jutunk a Három-kő-bérc aljába. Egy meredek ösvényen kapaszkodunk fel a csúcsokhoz és a főcsúcshoz (452 m), ahonnan az Upponyi-hegységre és a Bükkre tárul kilátás.

A túloldal enyhébb lejtésű ösvénye átvisz a Köbölic-tetőre, utána egy hullámzó földút vezet át a Szilas-tető lankáira. Itt jobbra fordulva, az Urasági erdő területét elhagyva kezdjük meg a hosszú ereszkedést Putnok irányába. Elhaladunk Koloska-tető mellett, ahol a valamikori földvár barlangját fedezhetjük fel. Innentől széles dózerúton több kilométeren át tartunk észak felé a Határ-völgyi-patak mentén, míg a Vár-völgyi bejáratnál rátérünk az aszfaltútra, amin a sajóvelezdi elágazóig a Mercse-patakot kísérjük. Az elágazótól még jó pár kilométert meg kell tennünk, hogy a putnoki vasútállomásra érjünk, ugyanis itt, a forgalmi iroda melletti falon találjuk a kéktúra bélyegzőt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sor-
szám
Kezdőpont Végpont Hossz
(km)
Szintemelkedés (m) Menetidő (óra:perc)
(bélyegzőhely) > < > <
113 Szarvaskő Telekessy vendégház 7,2 455 305 2:30 2:20
114 Telekessy vendégház Bélapátfalva 4 65 120 1:10 1:10
115 Bélapátfalva Cserepes-kői-barlang 9,9 665 210 3:40 2:50
116 Cserepes-kői-barlang Bánkút 11,3 470 390 3:40 3:30
117 Bánkút Mályinka 8 130 685 2:10 3:10
118 Mályinka Uppony 9,3 170 270 2:40 2:50
119 Uppony Putnok 12,9 320 370 3:50 3:50
Szarvaskő Putnok 62,6 2275 2350 19:40 19:40


  Hossz: 1162 km

  Szakaszok: 27 db

  Bélyegzőhelyek: 151 db

  Szintemelkedés: 31.345 m

  Szintcsökkenés: 31.900 m

  Teljesítők száma

    (2017. 11. 02-ig): 6024 fő

Céges rendezvények

Magyarország második legmagasabb pontján fekvő Galyatető Turistacentrum vállal céges rendezvényszervezést, csapatépítést, családi összejövetel és ünneplések kivitelezését.

 

Erdei iskola általános iskolások számára

Szeretettel várjuk az általános iskolás gyerekeket!
A dormitóriumban 31 főt tudunk elhelyezni, a kísérő felnőtteknek fürdőszobás szobát biztosítunk, igény szerint.