OKT

21

Mátra

Mátraháza - Sirok

GPS-NYOMVONAL LETÖLTÉSE (2017. június 20.)

      945 m

  -1515 m

 

22,2 km

OKT-20

    

OKT-22

         

Mátraházán a bélyegzést követően a kékestetői műút elágazásától az aszfaltúton felfelé folytatjuk sétánkat. Ha jobbra letérünk, a mátrai „cserkőből”, a sötét, tömött szövetű andezitből épített Magyarok Nagyasszonya Kápolnához juthatunk. A hajtűkanyar után

balra, ösvényre lépünk, majd a Veronika-rét esőbeállójához, és immár a déli sípálya aljára érkezünk. Az impozáns, széles, hullámos felszínű terepen megindulunk Kékestető felé.  A jellegzetes piros-fehér sraffozású TV torony szerencsénkre egyre közelebb kerül látványában is, amennyiben nincs köd. A tetőre érve a bélyegzőhelyet kis kitérővel a buszállomáshoz közeli Szanatóriumnál találjuk.

A TV-torony kerítése mellett elhaladva az északi sípályához érünk, ahonnan a Mátra lábának apró településeire és a távoli hegyekre láthatunk. A 180 m magas építmény az időjárás függvényében látogatható. Fedett és nyitott kilátóteraszáról körpanorámában van részünk; akár a Magas-Tátráig is elláthatunk.

Az Országos Kéktúra egyik legfárasztóbb, de bizonyos tekintetben a legszebb szakasza, amely a Mátra keleti gerincén vezet végig, most következik: alig mászunk meg egy csúcsot, már jön is a következő, míg közöttük a meredek oldalakkal közrezárt nyergekbe fut le az utunk. Mivel településeket sem érintünk ezen a Kékestől Sirokig tartó 25 km-es szakaszon, ezért is mondható nehéznek, és talán éppen ebben van a varázsa is.

A Tető Étteremmel szemben, a sífelvonó állványa mögött megbújó, alig észrevehető régi síház mentén belépünk az erdőbe, és a hatalmas bükkök között néhol meredek, köves terepen a Sötét-lápa-nyeregbe ereszkedünk. Kis emelkedővel megmásszuk a fakeresztes Erzsébet-sziklát, aztán továbbhaladva a szinte tereplépcsőként szolgáló andezitsziklákon a Sas-kőre (898 m) kapaszkodunk, melynek gerince a vékonypados andezit kifagyásos sziklafalaival különleges, izgalmas látványt nyújt, a kilátás a kőormokról pedig rendkívüli. A sas-kői I. világháborús emlékmű kőrakétaként mered a magasba, igazi érdekesség.

Innen a meredek sziklás ösvényen leérkezünk egy kis nyeregpontra, kiszögellésre, ahonnan a Mátra déli, délkeleti oldalára láthatunk rá; vegetációs időszakban a gazdag sziklagyepet is megcsodálhatjuk. A keskeny, köves ösvényen az északi oldalban

folytatjuk utunkat. A sötét színű andezittömbök körülöttünk a szürke hatalmas bükkök lábainál heverve olyanok, mint a szanaszét dobált építőkockák. Disznó-kő sziklakibukkanásához kis kitérőt tehetünk a pazar északi kilátásért. Folyamatosan lejtve, immár a Kis-Saskő keleti oldalában szeljük a hegyi utat, míg leérkezünk a Markazi-kapu nyergébe, ahol széles erdészeti utakat keresztezünk, többek között azt a zöld jelzésűt is, amely országunk legmagasabban lévő természetes vízeséséhez, az Ilona-völgyi vízeséshez vezet.

A Mraznica-tető oldalában fel-le cikázva halad tovább az ösvényünk, míg megérkezünk a Hármashatár nyergébe, ahol az esőbeállónál találjuk a bélyegzőt. Felkaptatunk a Nagy-Szár-hegy csúcsára (743 m), ahonnan visszapillantva nyugat, délnyugat felé a Markazi várrom gerincére, déli irányban pedig a Mátraalja településeire és a távoli alföldi sík régióra is ráláthatunk a lemezesen elváló sziklapadok tövéből. Leereszkedünk a Cserepesi-nyereg turistapihenőjébe. Innen 700 méterig emelkedünk a Cserepes-tető oldalában. A magasabb részeken gazdag páfrányos kíséri ösvényünket, melyen rövidesen leérkezünk a Selyem-tisztásra, ahonnan az Oroszlánvár (604 m) csúcsára kaptatunk fel a sziklagyepes, nyitott hegygerincen.

A csúcsról visszatekinthetünk a Kékes tömbje felé, és a bozóttal benőtt Árpád-kori és késő középkori cserépmaradványokat rejtő vármaradványok között is eltölthetünk egy kis időt. A lávakőzetből és tufából felépülő Oroszlánvár keleti oldala túránk egyik legmeredekebb lejtője, amely 100 m szinttel „lezuhan” a Domoszlói-kapu nyergébe, ahonnan újra kapaszkodunk tovább kelet felé a Jagusra. A csúcs utáni nyeregből balra tartunk, és elhaladunk egy kerítéssel körbevett erdészház mellett, hogy aztán a Nagy-Zúgó-hegy tetejét is megmásszuk. Innen a meredek ereszkedés után már a Szederjes-tetőre (675 m) vezető kaptató következik. A túloldali lejtőn kerítésen át érjük el a Jóidő-nyak nyergébe vezető széles földutat. Ha szerencsénk van, a Jóidő-kútból meríthetünk forrásvizet.

A Keleti-Mátrában ez az egyetlen forrás, amely közvetlenül a kék mentén van.  Fent a nyereg elágazásában jobbra követjük a jelzéseket, majd a Remete-tisztáson a földutat elhagyva egy kopjafa mellett gyalogösvényen lépünk az erdőbe. A tisztásról továbbindulás előtt kis kitérővel megnézhetjük a Remete-forrást is, vajon működik-e? Visszatérve felkaptatunk a Cseresnyés-tetőre, majd azzal a lendülettel tovább Gazos-kőre (507 m), amely a kifagyásos szikláinak lenyűgöző látványán és botanikai értékein kívül csodálatos panorámával is megajándékoz bennünket. Az Átrád-tetőre és a Kalapos-tetőre szinte megiramodva érkezünk. Innen kerítés mellett haladunk, kilátással Sirok környékére.

Paska-tetőről meredekebben leereszkedünk a fiatalos, kissé bozótos ösvényen, keresztezve egy dózerutat, majd hamarosan földútra lépünk, és egy darabig ezen haladunk, míg Sólyom-tisztás előtt ösvényre váltunk egy patakvölgy keresztezésében. Sólyom-tisztás remek pihenőhely; esőbeálló és a hatalmas rét fogad bennünket. Kissé tovább, az erdőt elhagyva bokros, gazos területen haladunk át, végül kiérkezünk a Sirok – Verpelét között futó aszfaltútra. Itt északra tartunk Sirok felé, és elérjük a vasútállomást, mely megállóhelyként 2007 óta nem üzemel, személyszállítás sincs; az egyik siroki OKK bélyegzőt azonban itt találjuk.

Keresztezzük a síneket, a Parádi-Tarnát, és tovább gyalogolunk az aszfaltúton Sirok központja és a falu felett magasodó impozáns vár felé. Közel 2 km után, immár a településen belül elérkezünk a kék kereszt turistaút leágazásához, amin, ha időnk engedi, érdemes megtennünk az 500 méternyi kitérőt. A Nyírjesi-tó természetvédelmi területéhez érkezünk, ahol Magyarország egyik legértékesebb tőzegmohalápját csodálhatjuk meg. Visszatérve és továbbhaladva a főúton, a Hunor étterem teraszán találjuk a másik siroki bélyegzőt, amit szintén választhatunk igazolópontként.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sor-
szám
Kezdőpont
(bélyegzőhely)
Végpont
(bélyegzőhely)
Szint-
emelkedés (m)
Szint-
csökkenés (m)
Idő
(óra)
Hossz
(km)
107 Mátraháza Kékestető 305 0 1:10 2,5
108 Kékestető Hármashatár erdészház 75 465 1:30 5,7
109 Hármashatár erdészház Sirok 565 1050 4:30 14
  945 1515 7:10 22,2


  Hossz: 1160 km

  Szakaszok: 27 db

  Pecsételőhelyek: 149 db

  Szintemelkedés: 35.405 m

  Szintcsökkenés: 35.198,6 m

  Teljesítők száma

    (2017. 09. 04-ig): 5960 fő

Céges rendezvények

Magyarország második legmagasabb pontján fekvő Galyatető Turistacentrum vállal céges rendezvényszervezést, csapatépítést, családi összejövetel és ünneplések kivitelezését.

 

Erdei iskola általános iskolások számára

Szeretettel várjuk az általános iskolás gyerekeket!
A dormitóriumban 31 főt tudunk elhelyezni, a kísérő felnőtteknek fürdőszobás szobát biztosítunk, igény szerint.